Toyota Yaris fékpados mérés
Tisztelt olvasóink a Totalcar doktor rovataiból már évek óta tájékozódhatnak az autózás különböző területeit illetően, ki-ki a saját problémájának megfelelő „szakorvoshoz” intézett levelében, vagy akár a korábban mások által feltett kérdésekre közzétett válaszok olvasásának formájában. |
A gázrendszerekkel foglalkozó dokink ezúttal a gázautózást érintő kérdések egy olyan részével foglakozik, amely nem kizárólag a megtérülést, a gazdaságosságot vagy a környezetvédelmet érinti, hanem sokkal inkább a napi használat körülményeit boncolgatja.
Írásunk alanyaként ezúttal egy hétköznapi, tehát nem kirívó műszaki tartalommal vagy esetleg értékkel rendelkező járművet szemeltünk ki. A 2007-es Yaris céges autóként éli életét. Mivel a kocsi futásteljesítménye extrém magas, sokkal jobb referenciáról nem is álmodhatnánk. Az autó évi 80.000 km-t tesz meg, jellemzően országúti vagy autópályás útviszonyok között. Az alacsony fogyasztású 1,3-as Yaris ennek köszönheti, hogy kis étke ellenére az LPG Doktor műtőasztalára került. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyha ennyire sokat fut, miért nem inkább egy dízelre esett a cég választása?
A válasz a számokban keresendő. A szívó benzines verzió a használtpiacon olcsóbban beszerezhető. A kérdéses példány ráadásul a ritka, valóban igaz esetek egyike volt, amikor is a nyugdíjas néni évi 900 km miatt vásárolt új autót magának. A kocsi 6,5 évesen, 7000 megtett kilométerrel az órájában (valós adat!) került új tulajdonosához. Mindezért az egy idős, de sokat futott példányokhoz képest 200.000 Ft felár társult, ami az autó vadonatúj állapotát figyelembe véve bagatell összeg volt.
A másik érv a szerviz igény. A faék egyszerűségű szívó benzines motor meghibásodási lehetőségeit össze sem lehet hasonlítani a korszerű dízelek veszélyforrásaival. Változó geometriájú turbófeltöltő, nagynyomású üzemanyag szivattyú, piezoelektromos adagolófúvókák vagy éppen részecske szűrő cseréjéről álmodik rémeket a korszerű dízelek tulajdonosainak nagy része, valljuk be, nem is teljesen alaptalanul.
Mivel a CNG (sűrített földgáz) használata sajnos a ritka kúthálózat miatt nem kerülhetett fel a kívánság listára, így tehát a döntés az LPG átalakítás mellett történt.
A kész autó gyakorlati tapasztalatairól megkérdeztük Róka Lajost, a gépkocsi üzemben tartóját:
„Vegyes üzemben 6,7 literes fogyasztás volt jellemző, ami összességében nem sok, de ha azzal is számolunk, hogy sales szakemberként járom az országot, emiatt az autó naponta akár több száz kilométert is fut, úgy már nagyon is sok. Költséghatékonyság szempontjából pedig fontos döntés volt az LPG rendszer beszerelése, ennek köszönhetően lényeges csökkenés jelentkezik a havi üzemanyag kiadásokban. Mivel a munkámban más költségek is felmerülnek, nem mindegy, hogy tankolásra mennyit költök. Egy kicsit attól féltem, hogy a gázüzem majd teljesítménycsökkentést okoz, de a beszerelést követően nem vettem észre változást. Amikor az autó átvált gázüzemre, semmilyen különbség nem észlelhető. Azonban kíváncsi voltam, hogy a megérzésem helyes-e, ezért felhívtam az LPG Doktort, hogy szakértőként segítsenek egy fékpados mérésben, ami az egyértelmű és megtéveszthetetlen gyakorlati bizonyságot adja.”
Mivel műszaki kérdésekben valóban nem szabad kizárólag tapasztalatokra hagyatkozni, Lajos kérésére elvittük az autót egy fékpados teljesítménymérésre. A mérést az ECO TUNING Kft. végezte.
A szakma alapvetően 5-10%-os teljesítmény veszteségről beszél LPG esetében a benzinhez képest. Mi ezt az értéket érzékszervi úton már régóta sokalltuk, de mindaddig, amíg ezt konkrét mérési eredménnyel nem tudjuk alátámasztani, ez csak megérzés.
Az alábbi mérési eredmények minket is megdöbbentettek:
Teljesítmény:
Benzinnel: 61,8 KW
Gázzal: 59,7 KW
Forgatónyomaték:
Benzinnel:
- 118.2 Nm / 4251 1/min
Gázzal:
- 115.9 Nm / 4229 1/min
Mérési eredmények megtekintése:
A számokból egyszerűen kiolvasható, hogy a teljesítmény veszteség mindössze ≈3,5%! Ez olyan kicsi eltérés a benzin üzemhez képest, amelyet érzékszervileg egyszerűen nem lehet megállapítani. Mivel a maximális forgatónyomaték veszteség is csak ≈1,8 %, így az autó gyorsulásában, menetdinamikájában semmilyen különbséget nem lehet megérezni.
Konklúzió: általános közhit, hogy csak úgy lehet költséget leszorítani, ha az a teljesítmény jelentős csökkenésével jár. A fenti mérés jól példázza, hogy ma a technika fejlettségével a praktikus megoldások már olyan előnyt tudnak biztosítani, amely nem jár kompromisszummal. Professzionális munkavégzéssel, kiváló gáz-szett beépítésével nem kell a közhiedelemben elterjedt félelmektől aggódni a gázüzem tekintetében.