Cikkek

Kenjünk vagy ne kenjünk?

 

Napi rendszerességgel kapunk leveleket tisztelt olvasóinktól és ügyfeleinktől az úgy nevezett „felsőkenők” alkalmazását illetően. A téma újra és újra megjelenik az internetes fórumokon, ahol a laikus felhasználó garantáltan elsüllyed az információk tengerében.

Rövid ismertetőnkben megpróbálunk segíteni a problémakör megértésében.

A szelepek kenésének szükségessége és a gázüzem közötti összefüggés a legfontosabb tényező.
Ez az összefüggés ugyanis egyszerűen nem létezik. A szelepek felső kenésének gondolata a jó öreg 90-es évekig tartó időszakból származik, amikor még a motorok többsége ólmozott üzemanyaggal működött. A benzinhez kevert ólom-tetraetil volt hivatott a szelepek felső kenésére, mivel az akkoriban használt fémek anyagminősége és a megmunkálásból eredő hiányosságok ezt egyszerűen megkövetelték. A katalizátorok bevezetése a későbbiekben kizárta a benzin ólmozásának lehetőségét, mert az ólom tönkreteszi a katalizátorok platina rétegét. Ekkor kezdett el az autóipar felső kenést nem igénylő hengerfejeket gyártani.

Mivel a mai korszerű motorok felsőkenését a benzin sem segíti, így gázüzemben sincs erre szükség.

Miért használnak mégis sok autóban felső kenő rendszereket gázüzem esetén?

Az ok egyszerű. Megítélésünk szerint a sok gázüzemű autóban keletkezett hengerfej hiba, szelep beégés generálta az igényt, kínálta a lehetőséget, hogy a fenti problémakör hullámait meglovagolva egy piacképes termékkör kerülhessen forgalomba. A hibák más okból keletkeznek, erről az alábbi linken olvashat többet: link

Fizikai magyarázat:

A gázüzem vonatkozásában kijelenthető, hogy kizárólag termikus terhelés tekintetében tér el a benzin üzemtől. Ennek értelmében az is rögtön látszik, hogy kenési problémáról nem is beszélhetünk, legfeljebb hűteni lenne érdemes a szelepeket a nagy terhelési tartományokban. Hűteni azonban leginkább olyan anyaggal lehet, amely a folyamat során halmazállapot változáson megy keresztül, vagyis párolgás útján hőt von el. Ilyenek az alkoholok, de a legismertebb erre alkalmas anyag a víz.

A felső kenő adalékok olajszerű anyagok. Nem tudnak párologni, így hőt elvonni sem. 5000 km alatt 0,5 literes mennyiséget a motorba juttatva vízzel se érnénk el nagy eredményt, tehát a második mankó a mennyiség.

A harmadik tény, hogy a motorok kipufogó szelepei szoktak beégni. Ezek hűtése még megfelelő anyaggal, a megfelelő mennyiséget használva is lehetetlen lenne úgy, hogy a szívószelepeken keresztül beáramló „hűtőközeg” a teljes munkaütemben a hengerben tartózkodva gyakorlatilag szénné ég, majd távozik az elvileg kenésre ítélt kipufogószelepeken…

Az autó sokszor nem jelez időben, miközben a hengerfejet és szelepeket károsító folyamatok zajlanak le a motortérben. Jobb időben, korszerű módszerekkel fényt deríteni a lappangó problémára, mint később bármilyen kár származzon belőle.

Az LPG doktor mind a mechanikus, mind a szoftveres ellenőrzés területén nagy pontossággal betudja határolni a probléma eredetét. A szoftveres ellenőrzés alkalmával egy személyes konzultációt is biztosítunk minden kedves ügyfelünknek, ahol lehetőség nyílik megbeszélni minden problémás kérdést.

 

Kérek egy mechanikus és szoftveres ellenőrzést

Nyitvatartás:

Munkanapokon: 08.00 - 17.00

Hétvége: Zárva

© 2018 LPG Doktor - Gázüzem beépítés, javítás / Autó szerviz