Welcome Autrics

Gy.I.K. – Gyakran ismételt kérdések

A gázüzemre történő átalakítás egy hasznos tevékenység, mind a kíméletesebb üzem, mind a tankolás költségeinek csökkenése tekintetében. Azonban, sok kérdés felmerül a gázrendszerek működésével kapcsolatban. Emiatt fontosnak látjuk, hogy ügyfeleink, akik kellő tájékozottsággal szeretnének belevágni az átalakításba megfelelően széleskörűen tájékoztatva legyenek a minden olyan fontos kérdésben, ami a témát érinti. Ebben a menüpontban összeszedtük a jelenleg legsűrűbben feltett, legfontosabb kérdéseket, amelyek leendő ügyfeleinktől érkeznek.

Amennyiben az itt szereplő témák közül nem találja a választ kérdésére, írjon nekünk, és felvesszük Önnel a kapcsolatot.

1. Szükséges-e a szelepek felső kenését biztosítani gázüzem esetében?

A 90-es évek táján még a motorok többsége ólmozott üzemanyaggal működött, és benzinhez kevert ólom-tetraetil volt hivatott a szelepek felső kenésére, mivel az akkoriban használt fémek anyagminősége és a megmunkálásból eredő hiányosságok ezt egyszerűen megkövetelték. A mai korszerű motorokban azonban felső kenést nem igénylő hengerfejek vannak, így erre a módszerre sem a benzin-, sem a gázüzemben nincs szükség, sőt, a jelenleg ismert módszerekkel ez valójában nem is lehetséges.

2. Mennyi ideig tart az átalakítás?

A teljes átalakítás 2-5 napig tart a motor méretétől, a hengerek számától, és az autó kialakításától függően.  Ez az időszak tartalmazza a részletes finombeállítást, melyet cégünk egyedülálló módon, 100-150km-es távon, közúton, élő adatokból végez.  Link

3. Káros-e az LPG, mint üzemanyag a benzines motorok számára?

Az LPG (Liquified Petroleum Gas) normál hőmérsékleten folyékony, a benzinnél sokkal tisztábban égő üzemanyag. Az LPG-vel üzemeltetett motor működése szinte teljesen korom mentes, ami a motor élettartama szempontjából meghatározó, (az így tisztán maradt motorolaj tovább megőrzi kenőképességét, nem utolsósorban a motor járása csendesebb). A benzines üzemre jellemző, hogy hidegindításkor az üzemanyag apró cseppek formájában a hengerek falára kerül, ami lemossa az kenőolajt, emiatt fokozza a motor kopását. A gázüzem esetében nincs ilyen kicsapódás. Itt megjegyeznénk, hogy amennyiben a motor számára legveszélyesebb állapotról kell szót ejteni, e tekintetben, rendeltetésszerűen használva az autót leginkább a hidegindítás jöhet szóba, mint károsító tényező. Ezzel szemben a forgatónyomaték vészterhelésen minimális többletet mutat gázüzemben, melynek pozitív hatása van az autó vezethetőségének tekintetében.

4. Csökkenthet-e a teljesítmény gázüzemre való átváltásnál?

Egy optimálisan beállított rendszer esetében – ahogy ezt a Toyota Yarissal készült, korábbi fékpados mérésünk is bizonyítja – minimális teljesítmény csökkenés várható, aminek mértéke 3% alatt van. A különbség tehát emberi érzékszervekkel nem tapasztalható az LPG gáz esetében, a CNG-nél ez az érték kb. 6-10% körül van.

A fékpados mérésről készült cikkünket itt olvashatja.

5. Mélygarázsban lehet-e parkolni gázüzemű autóval?

A korábbi konstrukciók nem voltak felszerelve biztonsági lefúvó szeleppel és elektronikusan vezérelt biztonsági szeleppel, ezért sokáig nem lehetett a mélygarázsokba ilyen autókkal beállni. Mára a rendelet csak az ezen biztonsági feltételekkel nem rendelkező autókra vonatkozik. A nálunk beszerelt autók már el vannak látva ezzel a korszerű védelemmel, ezért a szivárgás esélye álló motornál nem áll fenn.

6. Robbanásveszélyes a gáztartály?

A gáztartályok vastag fala lényegesen erősebb, mint az autó karosszériája, ezért nagyobb ütközést is kibírnak sérülés nélkül.

7. Biztos-e, hogy a gázüzem közben jelentkező rángatás, többletfogyasztás, teljesítmény veszteség a gázüzem működéséből eredő probléma?

Sok esetben az autó akkor is gázüzemben produkálja a kérdéses hibákat, ha látszólag minden rendben van a benzines üzemben, hiszen benzinre kapcsolva kifogástalanul működik. Vagyis a gáz, egyfajta indikátorként működve megmutatja azokat a hibákat, amelyek benzin üzemben még rejtve maradnak.